- HATMILLIÓ MAGYART SEMMIZTEK KI AZ ÁLLAMOSÍTÁSOKKAL
- EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG AZ EGYETLEN, AHOL NEM TÖRTÉNT RESTITÚCIÓ
Az anyagokat folyamatosan frissítjük.
|
Jelenczki István - Háború a nemzet ellen 1/4 |
dr.Tóth Zoltán József /1:06:18/ : Tehát a mai állam nem a történeti állammal jogfolytonos, hanem a diktatúra rendszerével. No most ezzel azt ismeri el, hogy a korábbi oligarchia, mely törvénytelenül szerezte meg a hatalmat 44 és 49 között, utána, 1989-90 után, ez most már törvényesnek van elismerve. No most a probléma az hogy törvénytelenre lehet-e törvényest alapozni ? Természetesen, -akár a mi közjogi magyar hagyományaink alapján-, nem lehet. dr.Bencze Izabella /1:12:03/ : Akkor, amikor ismét megjelenik az Alkotmányban a magántulajdon -hiszen csak az 1989-es alkotmánymódosítással jelenik ez meg- , két lehetőség mutatkozott. Az egyiket úgy hívjuk hogy reprivatizáció, amely nem más mint az eredeti tulajdonosoknak történő vagyonvisszajuttatás; a másik pedig a privatizáció, amely nem más mint valamilyen jogi eszközzel, az állam tulajdonában legálisan megtartani ezt a vagyonmennyiséget, és azt értékesíteni mindaddig, amíg ki nem alakul az az ideális állami tulajdoni mennyiség, ami az állami feladatok ellátásához szükséges. Az összes volt szocialista országban a reprivatizációt választották, azaz megkeresték az eredeti tulajdonosokat, felajánlották az eredeti vagyontárgyaknak a visszavételét, illetőleg annak a lehetőségét. Nálunk, Magyarországon az Antall-kormánynak a Parlamentje úgy döntött, hogy: "az ország teherbíró képessége illetőleg az államháztartás állapota nem engedi meg a reprivatizációt" , vagyis a vagyontárgyaknak az eredeti tulajdonosok részére történő visszajuttatását. Így aztán kellett keresni egy olyan jogi "megoldást", ami legalizálja az államnak a rablott vagyonnal való gazdálkodását; és ez pedig nem volt más mint a "kárpótlás"-nak az intézményrendszere. .... Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy annak idején, amikor az államosítások történtek, akkor ez "jogszerű vagyonelvétel volt, mert az akkori Alkotmány ezt lehetővé tette" . De a jogszerűség mellett ez "a vagyonelvétel igazságtalan volt, tehát az erkölcsi, társadalom, és a magánemberek erkölcsi érzékébe ütköző igazságtalan eljárás volt" . Ezért a kárpótlási törvények azt a címet viselik, hogy "az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk megtérítéséről" (tehát nem jogellenesen, hanem igazságtalanul) . És mivel az Alkotmánybíróság véleménye alapján ez a rablás annak idején jogszerű volt, ezért nem beszélhetünk kártérítésről, csak a kártalanításról, és a kormány, és a Parlament döntése alapján pedig annak az édes kishúgáról: csupán a "kárpótlás"-ról . A kárpótlás legnagyobb mértékét -bármekkora is volt valamikor az elvett, államosított vagyon nagysága- , 5 millió forintban határozta meg annak idején a Parlament. Ez persze azt jelentette, hogy azok a "kulákgazdák", azok a középvállalkozók, vagy kisvállalkozók, akiknek az élete teljesen tönkrement a számukra rendkívül nagyértékű vagyonnak az elvételétől, azok valóban csak szimbolikusan kaptak kárpótlási jegyet. A fenti két idézethez szerkesztőségünk kommentárt fűzött, mely itt olvasható. |
Jelenczki István - Háború a nemzet ellen 2/4
Jelenczki István - Háború a nemzet ellen 3/4
Jelenczki István - Háború a nemzet ellen 4/4
Skrabsi Fruzsina és Novák Tamás - Bűn és büntetlenség
Skrabsi Fruzsina és Novák Tamás - Ami a Biszku filmből kimaradt
Nagy Ferenc József kisharsányi lakos 90. születésnapi köszöntése
".... Antall mondta: - Írd alá, Feri !
- Én, miniszterelnök úr, ezt nem írom alá ! Mert nem értek vele egyet ! Ezzel tönkreteszitek a parasztságot !
Hát miért kell "kárpótlás" ? A paraszt árverezzen a saját földjére ? Hát ki hallott ilyen őrültséget ? A telekkönyvi adatok gyönyörűek, csak ki kell adni nekik a földet !
- Ha nem írod alá leváltalak !"
Ha itt nem indulna el, nézze meg a Youtube-on