- HATMILLIÓ MAGYART SEMMIZTEK KI AZ ÁLLAMOSÍTÁSOKKAL

- EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG AZ EGYETLEN, AHOL NEM TÖRTÉNT RESTITÚCIÓ
Hírportál, üzemelteti a Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete

Restitúció
Többen kérték tőlünk, adjunk egy közérthető, mindenki számára értelmeztető meghatározást a restitúció fogalmára. Nos mit jelent ma Magyarországon a restitúció ? Három kifejezés, elnevezés is van, mely ennek a magyar nyelvben megfelel, a vagyon visszaszármaztatás, a vagyon visszaadás, illetve a vagyon helyreállítás. Mindhárom elnevezést több, a volt kommunista rendszerű országokban hozott restitúciós törvény használja. Néhány média, honlap megtévesztően úgy állítja be, mintha a restitúció csak bizonyos vagyontárgyakra, a vagyontárgyak egy szűk körére (pl. műkincsek, képzőművészeti alkotások, stb.) vonatkozna, erről természetesen szó nincs.
Még egyszer tehát, közérthetően, és mindenki számára érthetően, mit jelent ma Magyarországon a restitúció ? A restitúció ma hazánkban azt jelenti, hogy helyre állítják a tulajdonjogot, azaz visszaadják mindazoknak (eredeti kisemmizetteknek, illetve törvényes örököseiknek) a vagyonát, akiktől azt illegitim, soha meg nem választott önkényuralmi rendszerek törvénytelen módon elvették, elrabolták. E tömeges rablásokat akkor megtévesztő módon "államosításoknak" nevezték.
A helyreállítás tehát a vagyon visszaadásával azonos, amennyiben a vagyontárgy létezik.
A fentiek vonatkozásában a törvényes tulajdonosokról, illetve azok örököseiről lehet beszélni, ezek tulajdonjogait állítják helyre, ahogy ez jogállamban szükségszerű, ezt állítja vissza a restitúciós törvény.
Miért szükségszerű jogállamban restitúciós törvény meghozatala, amennyiben korábban illegitim, önkényuralmi rendszerek a tulajdonokat elrabolták ? A válasz igen egyszerű, a jogállamokban a tulajdonhoz való jog az egyik legalapvetőbb emberi jog, és a jogállamok ratifikálták is az ezt deklaráló alapdokumentumokat, úgymint Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Római Egyezmény. Magyarország is ratifikálta ezeket, de a következő szükségszerű lépés még várat magára; restitúciós törvény még nincs. 25 éve nincs, amióta megtörtént az ún. rendszerváltozásnak elnevezett változás.
Jogállam azonban nem teheti meg, hogy ne hozza meg e törvényt, ha elrabolt vagyonok vannak. Magyarországon kívül nem is tett ilyet, hogy ne hozott volna restitúciós törvényt, az európai közösség érintett országai közül senki.

Hírlevél szolgáltatás
Egyesületünk honlapján
érhető el:
KISE



Egyesületünk a közösségi oldalon:






Az Alkotmánybíróság korai, 90-es évekbeli döntéseinek kritikája III.
A FIDESZ-KDNP kormány az új Alaptörvény/Alkotmány megalkotásakor eltakarította a jogrendszerünkből, és a közéletből a Sólyom-AB elementáris tévedéseken alapuló végzéseit, ezzel gyakorlatilag megnyílt a lehetőség restitúciós jogszabályok megalkotására


A magyaroknak joga van megtudni hogy bánt el velük a Sólyom-AB

...Az illegitim módon, erőszakkal, megfélemlítéssel, idegen katonai segítséggel hatalomra jutott kommunista diktatúrák jogrendszereinek el nem ismerése szükségszerűen maga után vonja az okozott joghatások, károkozások, de lényegre törő megfogalmazásban leginkább csak gaztettek demokratikus alapnormák szerinti helyrehozatalát.

Az Alaptörvény U) cikkének megalkotása éppen ezen helyrehozatal irányába tett első lépésnek tekinthető.

Az is elmondható, hogy az Alaptörvény magalkotása előtt, a Sólyom-AB téves döntéseinek köszönhetően Magyarországon a gaztettekből szinte semmit nem orvosoltak, azaz csak látszatintézkedések születtek eddig. Az Alaptörvény U) cikke tehát ezen jogi orvoslás, igazságtétel megkezdéséhez megteremti az alkotmányos alapot. >>>




Az Alkotmánybíróság korai, 90-es évekbeli döntéseinek kritikája II.
Sólyom - tudják a magyarok, ki ez az ember ?

...ha egy hétköznapi ember csapná be egy hétköznapi esetben családtagjait, barátait, azokat akik addig megbíztak benne, akkor azt mondanánk egy közönséges szélhámos, csaló. Sólyom azonban valóban nem hétköznapi, és nem hétköznapi sem a poszt ahova helyezték, sem a döntés ami rá lett bízva. Így a dolgok szomorú logikájából következően e szélhámos csaló a magyarok millióit csapta be. Csalása nem egy tyúkper, hanem sajnos történelmi léptékű. Intő és elrettentő példa az elkövetkező generációk számára. >>>




Az Alkotmánybíróság korai, 90-es évekbeli döntéseinek kritikája I.
Sólyom - a segítő kézbe is beleharap

A Sólyom vezette Alkotmánybíróság egynémely határozata, végzése olyan elképesztő szakmai hibákról árulkodik, melyek egyrészről az illetők szakmai alkalmasságát kérdőjelezik meg, de másrészről, és ez a nagyobb probléma, e határozatok hatályban tartása sajnos az ország jogrendjének komolytalanságát hirdetik, országunk nemzetközi lejáratásra is alkalmasak. >>>




Előszó

2013.12.08.

Világunkban együtt él a gyorsan változó jelen, és a megváltoztathatatlan múlt. Óriási mennyiségű hír és álhír /fake news/ özöne lep el bennünket.
A hatmillió kisemmizett érdeke nem az, hogy torított, szemellenzős pártsajtót olvasson. Az ő érdekük az, hogy valaki végre őmellettük is szót emeljen.
Ezért vagyunk mi itt. >>>


Minden jog fenntartva.  © Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete  2011-2019