![]() - HATMILLIÓ MAGYART SEMMIZTEK KI AZ ÁLLAMOSÍTÁSOKKAL - EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG AZ EGYETLEN, AHOL NEM TÖRTÉNT RESTITÚCIÓ |
||
Hírportál, üzemelteti a Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete
|
||
Az Alkotmánybíróság korai, 90-es évekbeli döntéseinek kritikája III.A FIDESZ-KDNP kormány az új Alaptörvény/Alkotmány megalkotásakor eltakarította a jogrendszerünkből, és a közéletből a Sólyom-AB elementáris tévedéseken alapuló végzéseit, ezzel gyakorlatilag megnyílt a lehetőség restitúciós jogszabályok megalkotására A magyaroknak joga van megtudni hogy bánt el velük a Sólyom-AB
A FIDESZ-KDNP kormány az új Alaptörvény/Alkotmány 2012-es hatályba léptetésekor eltakarította az
útból, hatálytalanította a Sólyom-AB elementáris tévedéseken alapuló végzéseit, ezzel
gyakorlatilag megnyílt a lehetőség restitúciós jogszabályok megalkotására. Sőt, ennél többet is tett a kormány, mert az Alaptörvény U)
cikkében, az (1) bekezdésben bűncselekményként kerül említésre a kommunista állampárt számos tette, többek közt a g) alpontjában a polgárok
vagyonuktól történő önkényes megfosztása is.
A Sólyom-féle Alkotmánybíróság korai, 90-es évekbeli, az igazságtétellel /restitúció, reprivatizáció, kommunista rendszer felelőseinek elszámoltatása/ kapcsolatos, azóta sorozatban hatálytalanított végzései mind azon az elementáris jogi tévedésen alapulnak, hogy egy olyan jogrendszert ismertek el törvényesnek, melyet egy illegitim, törvénytelen, diktatórikus, szabad választásokon soha meg nem választott hatalom hozott létre, és erre az illegitim jogrendszerre alapozták jogfolytonosan az ún. "rendszerváltozás" utáni demokratikusnak deklarált új jogrendszert.
Tehát itt is elmondható lényeget tekintve ugyanaz az elv, amit a
hibás szerzés
definíciójában már dr.Tímár György meghatározott, ha egy korábbi időpontban egy hiba, azaz jelen esetben egy illegitim jogrendszer felállítása megtörténik, akkor onnantól kezdve a rendszer illegitimitása miatt az nem folytatható, arra jogfolytonosan alapozni új, úgymond "demokratikus" jogrendszert nem lehet; ugyanúgy ahogy a tulajdon esetében sem lehetséges a hibás elemtől /törvénytelen államosítástól, tömeges rablástól/ kezdődően a tulajdont birtoklót tulajdonosnak tekinteni, a tulajdonjog onnantól megkérdőjelezhető.
Ezen elementáris jogi tévedést csak itt Magyarországon követték el, az európai közösség más országaiban, az ún. "volt szocialista" országok egyikében sem tettek ilyet.
Ahogy ezt már számos helyen és alkalommal jeleztük, ezen országokban mindenütt megvalósították restitúciót, az elrabolt tulajdonok visszaadását a
törvényes tulajdonosoknak, mellyel a kommunista rendszer egyik legnagyobb, legtöbb kárt okozó, illegitim rendelkezését számolták fel mindenütt.
Az állam olyan javakat privatizálhat és reprivatizálhat, amelyek tulajdonában vannak. Mind a privatizáció, mind a reprivatizáció tulajdonosi döntés. Az Alkotmány 10. § (2) bekezdéséből következően is az állam privatizálási és reprivatizálási joga elvileg korlátlan, ez a joga tulajdonosi szabadságából, és csakis abból következik. Privatizációra vagy reprivatizációra tehát az állam erre vonatkozó döntése nélkül, vagy attól eltérő feltételekkel senkinek sincs alanyi joga.
Ez az érvelés, megállapítás, hogy
"Az állam olyan javakat privatizálhat és reprivatizálhat, amelyek tulajdonában vannak.
Mind a privatizáció, mind a reprivatizáció tulajdonosi döntés." akkor lenne helytálló ha egy legitim hatalom, annak jogszabálya rendelkezett
volna arról. De erről, mármint legitimitásról szó nincs.
A népet nem kell félteni, a nép tudja kik ártanak neki. Nem is választotta meg a nép szabad választásokon soha a kommunistákat, 40 éves rémuralmuk alatt egyetlen egyszer sem.
(folytatás következik) << Vissza |
Rövidhírek Olvasói levél 2013.12.12 >> | |
Minden jog fenntartva. © Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete 2011-2019 |