- HATMILLIÓ MAGYART SEMMIZTEK KI AZ ÁLLAMOSÍTÁSOKKAL

- EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG AZ EGYETLEN, AHOL NEM TÖRTÉNT RESTITÚCIÓ
Hírportál, üzemelteti a Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete


Hírlevél szolgáltatás
Egyesületünk honlapján
érhető el:
KISE



Egyesületünk a közösségi oldalon:





Az Alkotmánybíróság korai, 90-es évekbeli döntéseinek kritikája II.


Sólyom - tudják a magyarok, ki ez az ember ?




Hogy ki Sólyom László... ha egy hétköznapi ember csapná be egy hétköznapi esetben családtagjait, barátait, azokat akik addig megbíztak benne, akkor azt mondanánk egy közönséges szélhámos, csaló. Sólyom azonban valóban nem hétköznapi, és nem hétköznapi sem a poszt ahova helyezték, sem a döntés ami rá lett bízva. Így a dolgok szomorú logikájából következően e szélhámos csaló a magyarok millióit csapta be. Csalása nem egy tyúkper, hanem sajnos történelmi léptékű. Intő és elrettentő példa az elkövetkező generációk számára.

Fussunk hát végig azon a korrupt, orwelli, bolsevik világon, ahonnan ez a figura előbújt.

Segítségünkre lesz az MVSZ (Magyarok Világszövetsége) Sajtószolgálata , ahonnan szemelvényeket most átveszünk.


A. Családi háttér

Aczél György "elvtárs", a Kádár János vezette Magyar Szocialista Munkás Párt /MSZMP/ második - ám sokat szerint a legerősebb - embere. Az általa kitüntetett "elvtárs" Dr. Nagy József, immár hét éve az MSZMP Baranya megyei, nagyhatalmú, főállású első titkára. A megyei kommunista pártvezérből országgyűlési képviselővé avanzsáló Dr. Nagy József "elvtárs" ekkor már tizenötödik éve apósa Dr. Sólyom Lászlónak, aki a hatvanas évek közepén vette feleségül Nagy József Erzsébet nevű lányát. A "Tovább a lenini úton" jelmondat alatt zajló XII. kommunista pártkongresszuson /1980. március 24-27./ Dr. Sólyom László apósa, mint az MSZMP Központi Bizottságának tagja vesz részt. Természetszerűen adódik a kérdés, hogy a Kádár korszak Magyarországának szellemi életét önkényúrként irányító Aczél Györgynek - apósa barátjának, pécsi képviselőtársának és pártfölöttesének - volt-e szerepe abban, hogy az ifjú Sólyom László jogászdiplomával a zsebében és feleségével karöltve a baráti NDK-ba, Jénába utazhatott "pártfüggetlen" szakmai karrierjének építésére? Vajon tarozik-e családi háttere miatt Dr. Sólyom László hálával a letűnt rendszernek, annak szereplőinek?

Látjuk hát Sólyom milyen környezetből jött, kiknek volt lekötelezve, milyen közösségbe tartozik. Persze az ő esete nem egyedi, vannak ilyenek számosan:


B. Bolsevik életutak

A mai vezetők őseit szinte minden esetben a patkányforradalmárok, a tanácsköztársasági "hősök" között kell keresnünk. Sólyom László pl. Kun Béla leányági unokája, Kökény Mihály Szamuely unoka, Küvér Lajos, Kövér László nagyapja pedig a hírhedt Lukács - különítmény tagja volt. Wallenberget pedig Böhm Vilmos, az SZDSZ-es Böhm András egyenesági felmenője árulta el az oroszoknak." / Mindez a Magyar Világ 18. számának11. oldalán elolvasható! /


C. Sólyom beszabadul a hatalomba

Sólyom először az MDF-ben tesz szert elnökségi tagságra. Igen ott, ahova -mára már jól tudjuk- , MSZMP tagok tízezreit léptették be. Sőt, az is a minap hangzott el, Bíró leváltása után egy megbízható pártállami ember, Antall került az elnöki székbe - miután a Független Kisgazdapártból kitessékelték. Antall ui. először ott szeretett volna elnök lenni.

Jól egymásra talált tehát az MDF-ben e két pártállami figura, és elosztogatták magunknak a posztokat. Hogy mi következett ez után, azt szemléletesen leírja az MVSZ Sajtója:

...Göncz Árpád köztársasági elnök megkeresésére az Alkotmánybíróság, Sólyom Lászlónak, az Alkotmánybíróság elnökének, mint előadó alkotmánybírónak az indítványára az 1944. december 21-e és 1990. május 2-a között elkövetett és politikai okból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről szóló, az Országgyűlés 1991. november 4-i ülésén elfogadott törvényt a 11/1992. (III. 5.) AB határozatával alkotmányellenesnek nyilvánította..."

Sólyom László polgári jogászként vonta magához a diktatúra éveiben elkövetett súlyos politikai bűncselekmények megítélésének kérdését, és állapította meg ezen bűncselekmények rendszerváltoztatás utáni üldözhetőségének alkotmányellenességét!

Olyan bűncselekményeket nem engedett üldözni ez a határozat, amelyekkel a diktatúra politikai vezetői elvárásainak megfelelően a bűncselekményeket végrehajtók politikai és vallási meggyőződésük, származásuk miatt oltottak ki emberéleteket, csonkítottak meg családokat, vetettek kínvallatás alá, és küldtek a halálba nőket és férfiakat akár névtelen feljelentés alapján is. Ezen ügyek elévültek, mert az elévülési időbe beleszámították a diktatúra éveit is, noha a bűncselekményeket az örökös bűnrészesként jelen lévő, illetve az azokat elkövető állam szándékosan nem üldözte, ezzel mintegy biztatva hatóságait az újabb bűnök elkövetésére. Sőt, a nyomozó hatóságoknál, azaz az államnál kezdeményezett felelősségre vonást kérőkkel szemben újabb súlyos következményeket, akár fizikai bántalmazás lehetőségét helyezte kilátásba az állami hatóság. Az Alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett Zétényi-féle törvény 1990. május 2-tól újraindította volna az elévülési időt, azaz a nyomozhatóságot.

Sólyom László előterjesztésében erre mondott nemet az általa elnökölt Alkotmánybíróság!

Németország és Csehország döntéshozói a Zétényi-féle törvény alapján, annak elveit átvéve még a 90-es évek első felében elfogadták a saját igazságtételi törvényüket és saját rendszerváltoztatásuk után üldözték és üldözik a diktatúrában elkövetett emberiség elleni bűncselekményeket.

Ez nem leszámolás, mint ahogy ezt számosan és szándékosan emlegetik, hanem a bűn kötelező üldözése. A cseh és német alkotmánybíróság nem akadályozta meg ezen nyilvánvaló, az állam által saját állampolgárai ellen elkövetett emberiség ellenes bűncselekmények üldözését, és ez ma is élő gyakorlat Európában.

Ma már tudjuk, hogy a magyar rendszerváltoztatás teljes morális csődjének egyik fő oka az igazságtétel elmaradása, és a következmények megjelenése. A bűnök óceánja maga alá temette az országot. Ezek olyan súlyos bűncselekmények voltak, melyek esetében a keresztényi megbocsátás tudvalevőleg nem elegendő, hiszen e kiemelten súlyos bűncselekmények üldözésének elmaradása rossz és káros mintát hagy megtorlatlanul a társadalom előtt, és nagy rombolást végez a demokráciába vetett hit terén.

Sólyom László ezen egyetlen cselekedetében tetten érhető, hogy az Alkotmánybíróság jogi okfejtésbe csomagolt politikai döntést hozott és megakadályozta a magyarországi igazságtételt. A cseh és német példa azt mutatja, hogy a szakmaiság mezején is elbukott Sólyom László, hiszen a cseh és német törvények ugyanazon nemzetközi jogon nyugszanak, melyek Magyarországra nézve is érvényesek voltak és ma is azok.

Sólyom László akkor egyszerre mondott nemet a jognak és az erkölcsnek

Sólyom Lászlónak az Alkotmánybíróság elnökének előterjesztésére az Alkotmánybíróság 20/1990. (X. 4.) AB határozatával alkotmányellenesnek mondta ki az 1990. február 1.-én elfogadott 1990. évi III. törvénnyel előírt, az egyes állami és pártfunkciót betöltött, illetőleg betöltő vezetők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét. Tehát a Németh Miklós vezette kormány idején működő, leköszönő kommunista Országgyűlés 1990. februárjában elfogad egy törvényt, amely lehetővé teszi a legfőbb kommunista vezetők utolsó évtizedbeli vagyonosodásának vizsgálatát.

Májusban a rendszerváltó MDF megnyeri a választásokat, és az általa jelölt alkotmánybírósági elnök pár hónap múlva megakadályozza a kommunisták vagyonosodásának vizsgálatát

Meghökkentő. Sólyom László "munkájával" két legyet ütött egy csapásra.
Megakadályozta, hogy a kommunista állampárt 1982-től kezdődött, nem magyar érdekeket szolgáló hitelfelvételeivel a dédunokákig eladósított országban a tolvajoknak el kelljen számolniuk a megkárosítottak előtt azokkal a vagyonokkal, amelyeket az 1980 és 1990 között végrehajtott állampárti első (?) nagy néprablás évtizedében illegálisan szereztek. Ezzel védelmébe vette az egész kommunista gyökerű állampárti politikai osztályt.

Azzal, hogy az 1.§-ba szintén beletartozó új pártok, valamint a pártemberekkel és ügynökökkel teleültetett társadalmi szervezetek országos vezetőinek vagyonnyilatkozat-tételét alkotmányellenesnek mondta ki, megakadályozta, hogy az új demokrácia legfőbb vezető- és irányító beosztásaiba került és majdan kerülő személyek - így Sólyom László maga is, mint volt MDF elnökségi tag - olyan induló vagyonnyilatkozatot tegyenek, melyhez képest már könnyen és egyértelműen vizsgálható lesz vagyonosodásuk tiszta vagy piszkos volta. Ezzel a döntéssel, az állampárttal való kiegyezés égisze alatt elindulhatott az 1990 és 2000 között lezajlott második, méltánytalanságában vélhetően az előzőt is fölülmúló privatizációs vagyonelosztás. Az ennek során szerzett újabb vagyonok utólagos vizsgálatát nehezíti az induló vagyonnyilatkozatok hiánya. Talán ez volt a súlyosabb és fájóbb következmény a társadalom döntő részében alacsony életszínvonalon élő tömegei számára.


Csalásból, aljasságból már az eddig leírtak sem szűkölködnek, több mint elég ahhoz, hogy az embernek ökölbe szoruljon a keze... de még mindig nem érkeztünk el a lényeghez, az majd a következő részben lesz.

Most e fejezet végén, lássuk csak mit akar elhitetni velünk magáról ez a pártállami káder, kinek nyilván népbutításáért meg cinizmusért sem kell szomszédba mennie:

Sólyom köztársasági elnöki ciklusa elején kijelenti, hogy visszafogott elnök szeretne lenni, de nem hajlandó szakmai kérdéseket politikai kérdésként felfogni...


(folytatás következik)



<< Vissza

Minden jog fenntartva.  © Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete  2011-2019