- HATMILLIÓ MAGYART SEMMIZTEK KI AZ ÁLLAMOSÍTÁSOKKAL

- EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG AZ EGYETLEN, AHOL NEM TÖRTÉNT RESTITÚCIÓ
Hírportál, üzemelteti a Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete


Hírlevél szolgáltatás
Egyesületünk honlapján
érhető el:
KISE



Egyesületünk a közösségi oldalon:





Az Alkotmánybíróság korai, 90-es évekbeli döntéseinek kritikája I.


Sólyom - a segítő kézbe is beleharap




Élesen bírálta az új alaptörvényt és a Fidesz-kormány jogállamhoz való hozzáállását Sólyom László (2013.december). A volt köztársasági elnök egy az ELTE jogi karán rendezett konferencián beszélt erről. Azt mondta: a jog alkalmazkodhat a gazdasági helyzethez. Hozzátette: már válságban lévő országban nem kezdték el erre hivatkozva "visszabontani a jogállamot" .
A Civil Összefogás Fórum elfogadhatatlannak tartja Sólyom László megnyilvánulását. Úgy értékelik, hogy Sólyom, aki korábban az Alkotmánybíróság elnöke is volt, kétségbe vonta Magyarország alaptörvényének legitimitását, ezzel pedig milliók érzését sértette meg.
(MNO)

Nem igazán világos, Sólyom mit kifogásol az új alaptörvényben, talán a keresztény szellemisége nem tetszik neki? Hamarosan itt olvasható kommunista múltja erre alapos gyanút szolgáltat.
Egy azonban biztos, Sólyom ezzel az őt segítő kézbe harap bele, azokéba akit őt -vélhetően időközben megbánták- a köztársasági elnöki székbe segítették érdemtelenül.
Hát ilyen ember ez a Sólyom László.
A "visszabontani a jogállamot" szlogen a balliberális, posztkommunista körök kedvenc rágalomtárából való, tehát Sólyom azok mellé áll, akik ellenében a Fidesz őt köztársasági elnökké megválasztotta.
Hát ilyen ember ez a Sólyom László.

Ahhoz, hogy az olvasónak kellő alapja legyen az összefüggések vizsgálatához, különösen a fiatalabb generációra igaz ez, akik még nem is éltek talán akkor, meg kell hogy ismerje ennek az embernek kommunista múltját.
Ilyen rosszindulatú, szakmaiatlan, elemi hibáktól sem mentes alkotmánybírósági határozatokat, melyeket a cikksorozatban hamarosan ismertetni fogunk, ugyanis csak olyan ember, ill. emberek hozhatnak, illetve hoztak is, akiknél a kommunista elvárások, a pártvonal (fiatalabbak talán nem ismerik e kifejezést, pedig sok mindent megmagyaráz) számít csak, és a szakmai hozzáértés, a szakmai követelmények meg semennyire, vagy legfeljebb csak a látszat szintjén.
Anélkül hogy jobban belemennénk a bolsevizmus működésébe, néhány meghatározó körülményt tisztázni kell. A kommunista rendszerekben az uralkodó elit tagjai, azaz a nómenklatúra a megbízhatóság, a párthűség alapján kerültek kiválasztásra, s a szakmai hozzáértésnek pedig nem volt semmi jelentősége. Az elvárás mindig az volt, hogy az elvtársak, a káderek a kommunista szűk hatalmi elit, az ún. "politikai bizottság, PB" ördögi kitalálmányait hajtsák végre szolgaian, s ha ez szakmailag -finoman szólva- támadható lett volna, azzal természetesen nem törődtek. A szovjet csatlós államokban a helyi PB-k alárendeltjei voltak a moszkvai központi PB-nek, lényegében minden fontosabb döntés, diktátum ott született.
Alapvető, és rendkívül naiv hozzáállást tükröző tévedés az, hogy az ún. "rendszerváltozás" következtében a kommunista rendszer működése, következményei az egyik napról a másikra megszűntek volna, vagy hogy az azt működtető emberanyag valamiféle teljesen más, a bolsevik gondolkodástól eltérő irányba mozdult volna el. Erről szó sem volt, csupán arról, hogy sok külsőségen, formális dolgokon változtatni kellett, a 89 - 90 -es években felmerült elvárásoknak megfelelően. Megint csak röviden, ezeket a változtatásokat és elvárásokat a szovjet kommunista rendszer akkorra beérett totális gazdasági csődje, eredménytelensége, reménytelensége, kilátástalansága kényszerítette ki; meg a kommunisták félelme attól, hogy a fejlett Nyugat, látva e csődtömeget, elbánik velük, előbb gazdaságilag, de ezzel összefüggésben később akár katonai téren is, mivel a versenyt jól láthatóan már nem bírták. Ezért úgy döntöttek a legfelsőbb bolsevik körökben, hogy lebontják a szovjet birodalmat; a szovjet, a muszka, meg a csatlós államok úgymond önálló életre kelnek, de, és itt van egy igen lényeges ugyanakkor titkolt körülmény, ez a lebontás lehetőleg úgy menjen végbe, hogy a kommunista hatalmi elit, a nómenklatúra megőrizhesse hatalmát, vagyonát, befolyását.

Volt olyan csatlós állam ahol ez kevésbé sikerült, de volt olyan ahol igen.


Sajnos Magyarországon sikerült a bolsevik nómenklatúra egy jelentős részének átmenteni hatalmát, vagyonát és befolyását, és ebben az ilyen Sólyom -féle AB határozatoknak meghatározó szerepe volt.

Sólyom a kommunista nómenklatúra érdekeit, a fentebb említett, eltitkolt kommunista hatalom és vagyonátmentési szándékot szolgálta ki AB határozataival.

Aki úgy gondolja ez csak a múlt, az nagyot téved.


(folytatás következik)



<< Vissza

Minden jog fenntartva.  © Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete  2011-2019